Azt gondolom, ha most körbetekintünk Sopronban, nem is szükséges nagyobb bizonyíték arra, hogy ma is él gróf Széchenyi István szelleme.

Magyarország ma is Szent István államalapító művén nyugszik. A magyar állam és a magyar nemzet Szent István látnoki személyisége, isteni gondviselésben bízó küldetéstudata, és vasakarata révén vált alkalmassá arra a történelmi szerepre, amelyet ezer éven keresztül betöltött.

Mi magyarok büszke nemzetté akkor tudunk válni, ha képesek vagyunk mindig őszintén szembenézni történelmünk sötét korszakaival is. Ehhez tartozik az is hogy, megismerjük azoknak a történetét, akik a vészkorszakban a jó oldalon álltak. Mert tudjuk, hogy a borzalmak között is voltak, akik mentették az üldözötteket. 

A kitartás nem csak a kitűnő sportolók elengedhetetlen sajátossága. Egy jó testvérvárosi kapcsolatot is rendszeresen ápolni kell, hogy olyan különleges barátsággá fejlődhessen, mint ezt tapasztaljuk Kempten és Sopron esetében.

Emlékezzünk ma azon soproni német honfitársainkra, akik hosszú évszázadokon keresztül jelentős lélekszámban éltek városunkban, munkájukkal és kultúrájukkal gazdagították, színesítették Sopront. Köszönet illeti az új Németországot és az ott élő barátainkat, hogy befogadták, megbecsülték német ajkú elűzött honfitársainkat.