Tisztelt Országgyűlési Képviselő Asszony, Képviselő Úr!
Tisztelt Alpolgármester Úr!
Tisztelt Színművész Úr!
Tisztelt Elnök Urak!
Tisztelt jelenlévő Széchenyi Családtagok!
Tisztelt Soproniak, Hölgyeim és Uraim!
Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata nevében
megkülönböztetett tisztelettel köszöntök minden kedves jelenlévőt Gróf
Széchenyi István születésének 225. évfordulója és a megújított Széchenyi-szobor
avatása alkalmából.
Az ünnep lehetőséget ad arra, hogy újra a történelem
mérlegére tegyük Széchenyi gondolatainak és munkásságának az időtállóságát,
azok nyolc emberöltő utáni érvényességét.
Engedjék meg, hogy Östör József gondolatait hívjam
segítségül:
,,Az isteni Gondviselés osztotta el nagyjainkat hazánk
különböző tájain. Felsőmagyarországnak megvan a maga Rákóczi Ference és Kossuth
Lajosa, Erdélynek Bethlen Gábora és Teleki Mihálya, Zala vármegyének Deák
Ference, Biharországnak Tisza Istvánja – hogy csak az államférfiaknál
maradjunk. Így van meg nekünk, Sopron vármegyének ezer esztendő legnagyobb magyarja:
gróf Széchenyi István.” (…) ,,Elmondhatjuk, hogy Széchenyi István az egész
országé ugyan, de reá mi sopronmegyeiek különös just formálunk. (…) Ha a
kereszténység hőskorában élnénk, azt hiszem, hogy őt választotta volna Sopron
vármegye védőpatrónusának.”
Széchenyi István érdemeit Sopron szabad királyi város 1835.
február 20-án a legmagasabb erkölcsi elismerés odaítélésével ismerte el, amikor
tiszteletbeli polgárává választotta.
Gróf Széchenyi Istvánnak a magyar nemzet érdekében
véghezvitt tetteit mindannyian jól ismerjük. Ismerjük azokat a máig ható
alkotásokat, a magyar nemzet számára adott útmutatásokat, amelyek az Ő nevéhez
kötődnek, és amelyek az életünk meghatározó és nélkülözhetetlen részei a mai
napig.
Engedjék meg nekem, hogy én itt, Széchenyi városában azt a
munkásságot elevenítsem fel pár mondatban, melyet Sopronért tett.
1835. július 11-én a soproniak levélben keresték meg, hogy
segítsen nekik megszerezni az engedélyt egy részvénytársasági alapon működő
gőzmalom felállítására. A vállalkozást egy Weisz Henrik nevű soproni ecetgyáros
indította. Széchenyi azzal a feltétellel fogadta el a felkérést, hogy a
gőzmalom vezetője, helybeli, két soproni legyen. Nevük: Flandorffer Ignác és
Rupprecht János volt. A gőzmalom társaság 1836 közepén alakult meg és öt évre
kapott szabadalmat. Ezzel létrejött hazánk első működő gőzmalom társasága,
amely példaként szolgált az újonnan alakuló malmoknak Magyarországon.
Széchenyi István egy másik úttörő vállalkozása a
selyemtermesztés magyarországi fellendítésére irányult. Ennek során fontos
szerepet szánt saját birtokainak és Sopron vármegye polgárainak is. 1835.
július 13-án részt vett Sopron vármegye közgyűlésén, s elnöke lett a
Selyemtenyésztési Társulatnak. 1841-ben bejárta jóformán Sopron vármegye minden
községét, hogy a térség lakosságát szederfaültetésre és
selyemhernyó-tenyésztésre ösztönözze.
De gondolt a test és a lélek pihenésére is: 1839-ben a
Fertőn, a mai Fertőboz község területén fürdőt létesített a balatoni fürdőzés
mintájára, amely hamarosan közkedvelt lett a soproni polgárok között.
Széchenyi István egy másik kiemelkedő soproni eredménye a
Soproni Takarékpénztár megalakítása volt. Az 1840-es évek elejére esik ennek
létrehozása. A legelső részvényjegyző a kiváló közgazdasági érzékkel rendelkező
gróf Széchenyi István volt 2000 forinttal. Széchenyi ezzel is utat mutatott és
ösztönözte a modern pénzgazdálkodást.
Korszakalkotó munkája volt az országos mellett, a soproni
modern közlekedés megteremtése: ő volt a Sopron-Bécsújhelyi Vasút megálmodója
és elindítója. 1843-ban életre hívták azt a városi és megyei bizottságot,
amelynek feladata lett a vasútügy dolgainak vitele. Egybehangzó vélemény volt,
hogy a vasútügyi bizottság elnökéül gróf Széchenyi Istvánt kérik fel. Széchenyi
vállalta a felkérést, s már 1843. november 13-án felkereste Metternich
kancellárt, hogy megnyerje a soproni vasútügy támogatására. A vasútvonal
megépítésében a térség fejlődésének egyik kulcsát látta. Erre utalt a
beruházást üdvözlő gondolata:
„Ragyogó csillag tűnt fel Nyugat-Magyarország egén, melynek:
növekvő fénysugara meg fogja világítani a jövendő gyors fejlődésének útját.” A
létrejött vaspálya, 1847. augusztus 20-án nyílt meg, mely a második volt
Magyarországon.
Ma mások a kihívások, mások azok a feladatok, amelyeknek meg
kell felelni, de a cél most is ugyanaz: a hazaszeretettel átszőtt haladás.
Ahogy Széchenyi vallotta: „Minden becsületes szívnek legszentebb a hon.” Ezt
városunk több alkalommal is bizonyította története során, most a közeljövőben, október 2-án mi is tanúbizonyságot tehetünk hazaszeretetről és
nemzeti elkötelezettségünkről.
Sopronban Széchenyi szellemisége halála után is tovább élt. Halála
után, 1861-ben, Kania Ferdinánd polgármester javaslatára a Promenádot Széchenyi
Istvánról nevezték el. A javaslat elfogadásával ez lett Sopron első, történelmi
személyiségről elnevezett tere. Ez a tér, ahol állunk, ma is a Legnagyobb Magyar
nevét viseli.
Az 1896 szeptemberében megalakult szoborbizottság kétszeres
életnagyságú bronz szoborral kívánt emléket állítani a város első
díszpolgárának. A bizottság elnöke Póda Endre apátplébános, titkára Kugler
Alajos volt. Tagjai: Baán Endre alispán, Gebhardt József polgármester, Bella
Lajos régész, Printz Ferenc a Városszépítő Egyesület elnöke és ifj. Stornó
Ferenc voltak. A felállítandó szobor
mintáját még a kiváló alkotó, Izsó Miklós készítette el. A művész váratlan
halála után tehetséges tanítványára, Mátrai Lajosra maradt annak tényleges
megvalósítása.
Tisztelt Ünneplő Közösség!
Különleges alkalom ez a mai.
Mátrai Lajos - annak idején - szabadon hagyta a szobor
talapzatánál található 4 gránit táblát, mintegy „lehetőségéül” hagyva az utókornak,
hogy Széchenyi szellemiségének egy olyan mondatát rójuk rá, ami immár két
évszázad távlatából a leghűbben tükrözi hitvallását.
Sopron városa tisztelegve a „Legnagyobb Magyar”, Gróf
Széchenyi István emléke előtt, soproni szobrán magyar, német, horvát és angol
nyelven kőbe vésette a hazaszeretetről vallott gondolatát.
Szeretném megragadni az alkalmat, hogy megköszönjem a
kezdeményező Ha-Mi-Összefogunk Európai Szövetkezet áldozatos munkáját, továbbá
a betűk védnökeinek támogatását.
Tisztelt Ünneplő Közösség!
Azt gondolom, nem is szükséges nagyobb bizonyíték arra, hogy
ma is él Gróf Széchenyi István szellemisége, máig hat önzetlen példamutatása,
fáradhatatlan tenni akarása.
Azt kívánom, hogy minden soproni lelkében teljesedjen ki Széchenyi
István polgári Magyarországának megvalósítása!
(Dr. Fodor Tamás polgármester beszéde. Elhangzott 2016.
szeptember 21-én a Széchenyi téren)
|