Az 1946-os német kitelepítettek emlékére tartottak megemlékezést az evangélikus templomban.Az eseményen Dr. Fodor Tamás polgámmester is részt vett.
Sopron történelme egyik sötét korszakának számít, hogy honfitársainkat, a magyarországi németajkúak között, soproni polgártársainkat 1946-ban kiűzték otthonaikból, városukból, szülőföldjükről. 20 kilós csomaggal kellett itthagyniuk az otthon melegét, szülővárosukat, a földet, szülőket, rokonokat, barátokat, ... mindent.
2010 óta Sopronban méltó emlékmű áll az evangélikus templom szomszédságában, amely a Német Kultúrklub Egyesület, a Német Nemzetiségi Önkormányzat, Sopron város Önkormányzata és a soproni Evangélikus Egyházközség összefogásában készülhetett el, mint a német kitelepítés szégyenletes történelmi tényének memenója.
A helyi németség tragédiájára elsőként Krisch Magdolna, a Soproni Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke és a Sopron és környéke Német Kultúrklub Egyesület elnöke emlékezett, hangsúlyozva, hogy az utókornak már csak az emlékezés marad, de azt kötelességünk megtenni mindazokért, akik szülőföldjüket elhagyni kényszerültek.
Krisch András történész-főlevéltáros, a Soproni Német Nemzetiségi Önkormányzat képviselője a soproni németek kitelepítésének történelmi hátterét, szívszorító momentumait idézte fel, azt követően, hogy dr. Fodor Tamás polgármester mondta el gondolatait.
Dr. Fodor Tamás, Sopron polgármestere Pilinszky Jánost idézte beszédében: „Minden, ami itt történt botrány, amennyiben megtörténhetett, és kivétel nélkül szent, amennyiben megtörtént." „Botrány, hogy megtörténhetett...", mert a helyi németek „hűségük jutalmául nem azt kapták, amit érdemeltek volna. Hiszen két sorsfordító történelmi pillanatban térségünk németajkú lakossága már tanúbizonyságot tett arról, hogy önszántából többségük hű marad hazájához" - mondta Sopron polgármestere beszédében utalva arra, hogy az 1921. évi népszavazáskor a németajkúak hűsége döntött amellett, hogy Sopron és környéke Magyarország része maradhasson.
Dr. Fodor Tamás megemlített mindazokat, akik szerették volna megmenteni a kitelepítetteket, akik szembeszálltak a szovjet támogatással jelenlévő hatalommal. Ezek sorából külön is kiemelte Házi Jenőt, az egyházak - és különösképpen az evangélikus egyház - áldozatvállalását, amivel híveit nem csak mentette és mentesítette, de lelkiekben is segítette a nehéz helyzetben. Mindszenthy József bíboros tanúságtételéről is szólt a polgármester, emlékeztetve arra, hogy a hercegprímás 1945. novemberében sorra járta az internálótáborokat és, hogy látogatását követően több internáltat szabadlábra helyeztek.
Minden józan figyelmeztetés és tett ellenére megtörtént a kitelepítés, amelynek során csaknem 7000 soproni polgárát vesztette el Sopron.
Az ő emlékükre állított emlékműhöz - tiszteletükre és emlékezetükre - ma virágkoszorúk kerültek, amelyeket dr. Fodor Tamás, Sopron polgármestere Sopron város nevében, Krisch Magdolna a Német Kultúrklub nevében helyezett el. Luise Planer asszony, a Német önkormányzat, az evangélikus egyházközösség is elhelyezte virágait az emlékműnél.
A megemlékezés ökumenikus istentisztelettel folytatódott az evangélikus templomban.
|