Az első és máspdik világháború magyar hőseire emlékeztek vasárnap a Sopronbánfalvi hősi temetőben. Az eseményen jelen volt Dr. Fodor Tamás polgármester is.
A magyar hősök emléknapjának eredete az 1917. évi VIII. törvényre vezethető vissza, amely arra kötelezett minden községet, hogy méltó emléket állítson elesett hőseinek.
A jogszabály kimondta, hogy megfelelő módon kifejezésre kell juttatni és az utókor számára meg kell örökíteni a nemzet hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét. 1925. május 1-jén a honvédelmi miniszter hősök emlékünnepe elnevezéssel nemzeti ünneppé nyilvánította május utolsó vasárnapját. Nagyszabású rendezvénysorozat 1944-ben volt utoljára, 1945-ben még megemlékeztek a hősök napjáról, 1946-tól azonban elmaradtak a hivatalos megemlékezések.
Az első és a második világháború hőseiről Magyarországon 1989. május 29-én emlékeztek meg ismét nyilvánosan. Az első állami rendezvényt 1990-ben tartották meg. A magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló 2001. évi törvény ismét a magyar hősök emlékünnepévé nyilvánította minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját.
- A törvény erejénél fogva május utolsó vasárnapja ismét megkapta azt a megtiszteltetést, hogy a hősök emléknapja legyen - mondta ünnepi beszédében dr. Kelemen István, a bánfalvi hősi temetőben tartott emlékünnepen, amelyen részt vett dr. Fodor Tamás, Sopron polgármestere együtt a soproni képviselőtestület több tagjával.
Kelemen István, Csatkai Endre-díjas muzeológus, történész szólt arról is, hogy a hősiességet, a közösségért való áldozatot a legrégebbi időkből, minden korban fő erénynek tartották a magyarok.
- Mi lenne a nemzettel, a hazával áldozathozatalok nélkül? - tette fel a kérdést a szónok, aki fontosnak nevezte azokat a történelmi példákat, amelyeket a hősök vérükkel írtak.
Történelmünk küzdelmes harcai , háborúi, csatái közepette a hazaszeretet, a szülőföldhöz való ragaszkodás volt az, ami győzelemre segítette a magyarokat, nemzetünk megmaradását a hősiesség és áldozatkészség, a meg nem alkuvás és szabadságszeretet biztosította, miközben több, a magyarok megsemmisítésére törekvő birodalom ereje megfogyatkozott a történelem során.
A bánfalvi hősi temetőben nyugvó katonák és civilek megérdemlik a végtiszteletet attól függetlenül, hogy melyik oldalon harcoltak, hiszen egy nemzet erkölcsi nagyságának az is fokmérje, hogy az ellenfél áldozatainak miként adja meg a végtisztességet.
Minden a hazáért áldozatot hozó hős és a hősi temetőben nyugvó elesett emlékére és tiszteletére Németh Attila, római katolikus esperes mondott fohászt és imádságot.
Az ünnepségen közreműködtek: Chatterny Dávid, a Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola tanulója, a Bánfalvi Óvoda óvodásai valamint a Bánfalvi Kórus Kulturális Egyesület.
Az ünnepség végén a jelenlévők elhelyezték a kegyelet virágait az I. világháborús emlékműnél, majd tisztelgő sétát tettek a temetőben, ahol koszorút helyeztek el a hősök emlékműveinél.
|