Sopronban ma felavatták a Soproni Városi Bíróság új épületét. A bíróság ezután több mint kétezer négyzetméteren dolgozhat, ez több mint a kétszerese az eddig rendelkezésre álló helynek. A jogszolgáltatáshoz méltó elhelyezést biztosít a soproni épületegyüttes, amely méltó módon szolgálja ki az ügyfeleket, így teljesíti az állam a kötelességét és feladatát - hangsúlyozta dr. Handó Tünde az átadási ünnepségen.
A mai avatóünnepség kezdetén dr. Takács József, a Győri Törvényszék elnöke köszöntötte az egybegyűlteket.
Az épületet dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke adta át Sopron városának azt követően, hogy elmondta ünnepi gondolatait.
Sopron város nevében dr. Fodor Tamás, Sopron polgármestere szólt az ünnepségre meghívottakhoz, akik között jelen voltak Abdai Géza és dr. Simon István alpolgármesterek is. A bíróság nevében dr. Tatár Ágnes, a Soproni Városi Bíróság elnöke vette át az épület kulcsát.
Dr. Handó Tünde beszédében utalt a római kori Sopron, Scarbantia hagyományaira az egykori Scarbantiai Fórumot említve, szólt a római jog máig ható jelentőségéről, amely a mai jogrendszer alapja is, és amelynek hagyományai a mai jognak is irányt mutatnak; egyben hangsúlyozta a jognak a magyar államiság megteremtésében is betöltött szerepét.
Dr. Fodor Tamás, Sopron polgármestere elmondta: a Soproni Városi Bíróság és Ügyészség új középülete a Kurucdomb városrésznek új központtá fejlődését is segíteni fogja.
A bíráskodás, az ítélkezés helyi történetére is kitérve fejtette ki a polgármester, azt ahogyan mindez szervesen összefonódik Sopron város történetével. Említette a kiváltságok által folyamatosan biztosított szabad bíróválasztást, a polgárok, lakosok fölötti elsőfokú polgári és büntetőbíráskodást.
- A virágzó középkorban Sopron a feljebbviteli fórumként működő tárnokszék alá tartozó szabad királyi város volt, a korai újkorban Kassával együtt e városok meghatározója lett. A közigazgatási bíráskodás szétválasztását hozó polgárosodás időszakában, az 1871:évi törvénycikkek hozták létre a királyi törvényszékeket és a törvényszékek alá tartozó járásbíróságokat, mely törvényalkotás révén Sopron igazságszolgáltatási centrum lett. Trianon után a térség elveszítette területének és lakosságának 41 %-t, majd 1950-ben a szovjet tanácsi rendszer bevezetésével megváltozott a város és térségének közigazgatási és igazságszolgáltatási szervezete. Az egykori megyeszékhelyet, Sopront, ekkor járási jogú városi szintre minősítették vissza, melyhez a bíróság szervezete is igazodott - fejtette ki történeti visszatekintésében Sopron polgármestere.
Hozzátette: A mai igazságszolgáltatás megújulásának, átalakulásának itt Sopron városában szimbolikus külső jele, hogy a Városi Bíróság és az Ügyészség új középületben végezheti munkáját.
A Soproni Városszépítő Egyesület javaslatára e jogbiztonságot szolgáló nagymúltú, polgári intézmény a jogász, kimagasló kulturpolitikus, Sopron város volt országgyűlési képviselője (1920-1922) személyéről, gróf Klebelsberg Kunoról elnevezett téren, a Rozália utca - Híd utca - Pócsi utca kereszteződésében kialakított új köztéren, kezdi meg munkáját.
A beruházás több mint 1,36 milliárd forint összköltséggel valósult meg, 4423 négyzetméternyi össz-alapterületen, amelyből 2060 négyzetméternyi hasznos területen működik a városi bíróság, míg az ügyészség 683 négyzetméternyi alapterületet foglal el.
|