Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata 18 környező település önkormányzatával összefogva valósította meg a Hegykő-Fertőszentmiklós vízbázis biztonságba helyezése projektet, amelynek ma tartották zárórendezvényét. Az Új Széchenyi Terv keretében, uniós és hazai forrásból megvalósított fejlesztés nagysága csaknem százmillió forint, a megvalósítás 100 százalékos támogatottsága mellett.
A Hegykő-Fertőszentmiklós Vízbázis diagnosztikai vizsgálata elnevezésű projekt célja az érintett vízbázis védőterületeinek kijelölése és a biztonságba helyezéshez szükséges dokumentáció elkészítése volt.
- Fejlődik város és nem csak a város fejlődik, de Sopron környéke is - mondta dr. Fodor Tamás a projektzáró sajtótájékoztatón.
A projektben társult települések Sopron, Ágfalva, Fertőrákos, Harka, Kópháza, Fertőboz, Fertőhomok, Hidegség, Hegykő, Fertőszéplak, Fertőd, Sarród, Fertőendréd, Agyagosszergény, Petőháza, Fertőszentmiklós, Nagycenk, Pereszteg, Pinnye települések volt, ők alkották a Hegykő-Fertőszentmiklós Vízbázis Biztonságba Helyezése Önkormányzati Társulást. Sopron polgármestere arra is kitért, hogy az ivóvíz, a vízellátás stratégiai fontosságú, ezért is jelentős a megvalósult projekt, amely ugyan nem látványos, de nagyon fontos.
Rádonyi László, a Sopron és környéke Víz- és Csatornamű vezérigazgatója hangsúlyozta: A fejlesztésnek köszönhetően a vízbázisból kitermelhető víz hosszú távon, megfelelő minőségben és mennyiségben rendelkezésre áll a térség lakosainak ivóvíz ellátására. Hozzátette: Az ellátás folyamatosságát és biztonságát is szolgálja a fejlesztés.
A projektet megvalósító szakemberek előadásából kiderült: A projekt szükségességét indokolta, hogy a 90.000 lakost vízellátásában közreműködő, nagy fontosságú vízbázis földtani helyzete és a területén található esetlegesen előforduló szennyező források miatt rendkívül sérülékeny.
Az 1981-83 között létesült vízműtelep, mely 6 kútcsoportból áll (24 db kút), 4 szintben 30-500 m mélységig tárja fel a vízadó rétegeket, 1993 óta csupán egy kúttal (B-2.) üzemel. A 19 önkormányzat tulajdonában álló, Sopron és Környéke Víz és Csatornamű által üzemeltetett telep, egy megfelelő kút és gépészeti felújítást követő újranyitás után, az előzetes vizsgálatok alapján 8-10.000 m3/nap biztonságosan kitermelhető mennyiséget produkálhat.
A lakosság ellátásában nagy jelenségű, de veszélyeztetett terület az Ikva-völgy és a Fertő medence között elnyúló 3-5 kilométer széles 10 kilométer hosszan elterülő hát, amely tulajdonképpen a Kisalföld nyugati peremének egy részét alkotó Soproni-Cser nevű tájegység, az Ikva teraszos völgye által kissé elkülönített északi pereme.
Veszélyt a vízbázisra több tényező is jelenthet. Az utánpótlási terület nagy része mezőgazdasági terület, de a teljes utánpótlási terület településekkel határolt (Hegykő, Fertőszentmiklós, Fertőszéplak, Nagylózs, Röjtökmuzsaj, Ebergőc). A közműves ivóvíz-szolgáltatás kiépülése után, attól jóval kisebb rákötöttségi aránnyal, szennyvízelvezetést is kiépítettek a települések területén. A csatornahálózatra való rákötöttség azonban nem teljes körű. A közüzemi ivóvízzel ellátott, de a szennyvíz-csatornára rá nem kötött ingatlanok esetén a szennygyűjtők nem mindenhol szigeteltek, illetve további, szennyező források is léteznek. Ezek megvizsgálása és számbavétele volt a projekt egyik fő célkitűzése.
Ennek a nagy volumenű felújításnak és a vízbázis biztonságba helyezésének első lépése volt tehát a megnyert pályázati pénzből történő diagnosztikai vizsgálatok végrehajtása.
A helyszíni kutatással párhuzamosan a szakemberek összegyűjtötték a vizsgálati területen eddig mért archív adatokat és a vonatkozó szakirodalmakat. Kialakításra került továbbá egy vízszint és vízhozam mérésére alkalmas monitoring rendszer, mely mostantól lehetővé teszi, hogy a vízügyi szakemberek a helyszínre telepített mérőműszerek segítségével folyamatosan felügyeljék a vízbázis állapotát.
A monitoring rendszer működéséhez észlelőkút-csoport volt szükséges, kútcsoportonként 20, 50, illetve 100 méteres mélységgel. Ezen új kutak funkciója tehát a vízbázis utánpótlási területének vízszint, vízmélység és vízminőség figyelése.
Mindezek ismeretében történt meg a terület hidrogeológiai kiértékelése, amely eredményeként meghatározásra kerülnek a szükséges védőterületek, amelyek alapján elkészülhetett a biztonságba helyezési terv, a biztonságba helyezés tennivalóival.
|