A Sopronból kitelepített németek emlékművénél megemlékezést tartottak a tragikus esemény évfordulóján. Az evangélikus templomban tartott német nyelvű istentiszteletet megelőzően dr. Fodor Tamás, Sopron polgármestere és Dr. Michael Floiger, osztrák történész mondott emlékező beszédet, majd koszorút helyeztek az emlékműnél.
Azokra emlékezünk, akiket kitelepítettek, akik az 1921. decemberi népszavazáson Magyarország és Sopron mellett döntöttek, német ajkúként, de magyar szívvel - mondta dr. Fodor Tamás beszédében. Sopron polgármestere hangsúlyozta: Az itt élő németek a magyar lakossággal együtt évszázadokon át közösen hozták létre mindazt, ami Sopront a mai napig gazdagítja. A nagyhatalmak érdeke volt a kitelepítést. A kitelepítési emlékmű, többek között arra is felhívja a figyelmet, hogy a 20. század történelmének még sok fehér foltja van.
A kietelepített polgártársaink németajkúak voltak, de magyar szívűek, akiknek tragédiáját még inkább súlyosbítja az, hogy ők voltak azok, vagy azoknak leszármazottjai, akik '21-ben Magyarországhoz való hűségükről tettek tanúbizonyságot.
Dr. Fodor Tamás azt is elmondta, hogy a németek kitelepítését támogatók között volt az akkori kommunista párt, aki keményen dolgozott a közel 7000 ember kitelepítéséért. Sopron polgármestere arra is emlékeztetett, hogy az emlékmű kitelepítettek emlékére készült, de azokért is akik tettek azért, hogy a kitelepítés ne történjen meg. Hangsúlyozta: Ne csak a hivatalos történetírás emlékezzen meg, hanem a családokban is, tanuljon az új generáció, hogy a szörnyűségekből levonhassuk a tanulságot.
A németek kitelepítéséről bátran beszéljünk, mert a kommunista elnyomás évtizedeiben, mint, annyi másról, évtizedeken át hallgatni kellett erről a tragikus eseményről is. Az új hazában, Németországban, Bad Wimpfenben megőrizték a kitelepített soproniak emlékezetét, amit Fodor Tamás ezúton is megköszönt Michael Töltl-nek, hogy a bad wimpfeni Heimat Múzeumban megőrizte Sopront azoknak, akiktől azt elvették. Köszönet hangzott el a német befogadóknak, akik segítettek az elüldözötteknek új otthont teremteni, az osztrákoknak pedig azért, hogy híd-kapcsot jelentettek Sopron és a kitelepítettek között.
Dr. Michael Floiger, aki a történészek felelősségéről is szólt mindabban, ahogyan a múltat a jelenbe átörökítik, többek között arról is szólt beszédében, hogy a sok nagyszerű emlékmű között Sopronban, vannak kétnyelvű helységtáblák és az utcanevek, vannak új padok, amelyek nagy ödenburgiakra-soproniakra emlékeztetnek bennünket.... ezek a városnak arról az akaratától tanúskodnak, hogy szembenézzen múltjával és erőt merítsen belőle.
|