Az
Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott: jövőnk akkor lesz, ha
Magyarországon, a Kárpát-medencében és bárhol a nagyvilágban a magyar
édesanyák és édesapák vállalják a gyermekáldást, ha biztosítani akarják
és tudják a megszületett gyermekek anyanyelven történő szakszerű
oktatását, az óvodától a szakképzésen keresztül az egyetemekig.
Kiemelte: globalizálódónak mondott világunkban különösen nem árt nem
elfelejteni, hogy anyanyelvünk nemcsak nemzeti kultúránk
elsajátításának kulcsa, hanem nemzetközi mércével is mérhető egyéni és
közösségi teljesítményeink egyik alapvető tényezője. Mint minden nyelv, a
magyar nyelv is egyedi észjáráson és gondolkodáson alapuló értékteremtő
erővel bír, egyéni alkotóerőnk és kreativitásunk legmélyebb gyökerei a
közös anyanyelvünkben találhatóak - fogalmazott Kövér László.
Hozzátette:
jogvédő törekvésével a Rákóczi Szövetség, hiteles társadalmi
szervezetként, pontosan három évtizeddel előzi meg az Európai Uniót,
amelynek jelenlegi vezetése ahelyett, hogy biztosítaná az európai
emberek jogát a szülőföldön való megmaradáshoz, a kontinensen kívülről
érkező illegális migránsoknak biztosít letelepedési jogot Európa
földjén. Kövér László kitért arra is, hogy az Európai Unió jelenlegi
vezetése nem az unió összlakosságának több mint tíz százalékát kitevő,
azaz több mint ötvenmillió, nemzeti kisebbségben élő európai őshonos
közösséghez tartozó ember - és egyben európai adófizető - nyelvi és
kulturális jogait biztosítja, hanem - miután sikeresen megoldotta az
uborka görbületének közösségi szabályozásához hasonló kardinális
kérdéseket - azzal van elfoglalva, hogy miként integrálja azon illegális
migránsokat, akik egyáltalán nem akarnak integrálódni, és miként
fordítson minél több pénzt azokra, akiknek többsége nem hozzáad, hanem
elvesz az Európai Unió erejéből és annak költségvetéséből.
Kiemelte:
a Rákóczi Szövetség három évtizede azért dolgozik, hogy a külhonban élő
magyar fiatalság is maradéktalanul gyakorolhassa a szülőföldjéhez és
anyanyelvéhez való jogát, valamint átélhesse a nyelvileg és kulturálisan
egységes magyar nemzethez tartozás élményét. Rámutatott: a szövetség a
magyar nemzetpolitika területén a legtekintélyesebb társadalmi
szervezet, taglétszáma a külhoni magyar tagokkal együtt meghaladja a 25
ezret. A Kárpát-medencében 515 helyi szervezetük van, köztük 288
középiskolai, 37 egyetemi és 190 települési. Csak tavaly több mint
1200-an csatlakoztak a szövetséghez, átlagéletkoruk alig érte el a 22
évet. A szövetség központi szervezete által tavaly megvalósított 78
program csaknem nyolcvanezer magyar fiatalt érintett. Előző évben több
mint százmillió forintot fordított magyar iskolaválasztási programjára,
amelynek sikeréért több mint száz önkéntes dolgozott Kárpát-medence
szerte. - részletezte. Kövér László a megállapodás másik aláírójáról, a
Megyei Jogú Városok Szövetségéről azt mondta, a szervezetnek
köszönhetően a nemzeti összetartozás és szolidaritás egy új erőforrást
kap Magyarországon. A szerződés aláírásával a megyei jogú városok azt
vállalják: anyagi és egyéb lehetőségeikhez mérten minden segítséget,
támogatást megadnak a Rákóczi Szövetségnek ahhoz, hogy folytassa a
külhonban a magyar iskolaválasztási programot, és folytassa
Magyarországon azt a munkát, amely révén magyar fiatalok százezrei
vonhatók be a határokon átívelő nemzeti összetartozás élményébe -
mutatott rá Kövér László.
Szita
Károly, az MJVSZ elnöke arról beszélt, az elmúlt tíz év hozta el, hogy a
nemzetben gondolkodó honfitársakkal együtt többséget tudtak teremteni a
magyarság ügyének képviseletére. Elkezdődhetett egy új korszak a nemzet
történetében - mutatott rá, kiemelve: az a "mi felelősségünk", hogy a
nemzettestvéreink közé ne lehessen határokat húzni. Hozzátette: a
kormányzati intézkedés mellett, ők, nagyvárosi vezetőként is keresték és
építették azokat az utakat, amelyekkel segítséget tudtak nyújtani a
határon túli magyaroknak. A Rákóczi Szövetség akkor is végezte
misszióját, amikor az állami politika kifejezetten ellene dolgozott -
jegyezte meg, hozzátéve: most arra szövetkeznek, hogy megtalálják a
leghatékonyabb módját a segítségnyújtásnak.
Csáky
Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke rámutatott: tevékenységük
alapvetően a külhoni magyar családok magyar iskolaválasztására irányul,
ami egyszeri és megismételhetetlen döntés. Az iskolaválasztáson múlik,
hogy egy magyar gyermekből magyar felnőtt lesz-e - fogalmazott.
A
2004-ben indult program - a támogatóknak, köztük a magyar
önkormányzatoknak köszönhetően - folyamatosan bővülhetett és
fejlődhetett. Ma már a teljes Felvidék mellett Kárpátalját és
Délvidéket, valamint Erdély és Partium jelentős részét is érinti -
jelezte. A rendezvényen részt vett Halzl József, a szövetség
tiszteletbeli elnöke is.