-
Ez a nap a főhajtásé azok előtt, akik a hazáért a legtöbbet, az
életüket adták – hangsúlyozta beszédében Orosz László százados,
hadisírgondozásért és honvédelmi nevelésért felelős tiszt. – Azért
állhatunk most itt, mert a Honfogalás óta, a hosszú és olykor sok sebet
ejtő évszázadok során mindig voltak, vannak, és hiszem, hogy lesznek
olyan magyarok, akik bátran felvállalják azokat a küzdelmeket, amelyek e
nemzet fennmaradását biztosítják – fűzte hozzá a szónok.
-
Gyáva népnek nincs hazája! – hangsúlyozta a százados. – Aki
megfutamodik, annak előbb-utóbb már nem lesz hova iszkolnia! Ez a kis
ország a mi hazánk, ahol élnünk és halnunk kell. Óvjuk is hát minden
erőnkkel, mert szeretjük, mert az otthonunk, ahová jó hazatérni, ahol a
kedves vár, ahol van kit ölelni – mondta Orosz László.
-
Sopron és környéke többszörösen is megtapasztalta, milyen legyőzöttnek
lenni. Ez a város maga a történelem, nagy idők nagy tanúja, a hűség és
az összetartozás örök példája. Az itt élő családok szinte kivétel nélkül
elveszítette valamely hozzátartozóját a huszadik század háborúinak
poklában – mondta a katonatiszt.