A
turizmus mára a magyar gazdaság egyik meghatározó húzóágazatává vált.
Az ágazat teljesítménye 2010 óta folyamatosan javul, évről évre
dinamikusan nő, a GDP-hez való hozzájárulása 2016-ban megközelítette a
10%-ot. A szektor „szárnyalása” 2017-ben folytatódott, az előzetes
adatok szerint várhatóan a múlt évet is rekord eredményekkel zárhatja.
Az ágazat jelentőségére utal, hogy az Irinyi-tervben – összefüggésben az
egészséggazdasággal - kiemelten fejlesztendő területként szerepel.
Az
egészségturizmus az ágazat egyik leggyorsabban fejlődő területe. Ebben
szerepe van az egészség megóvásához kapcsolódó folyamatosan növekvő
igényeknek, a népesség elöregedésének, a különböző civilizációs
betegségeknek. A fő vonzerőt a kedvező ár-érték arányú szolgáltatások, a
minőség (korszerű felszereltség, technológia) és a „mennyiség”
(gyorsabb hozzáférés) jelentik.
A KSH
adatai szerint a Magyarországra irányuló külföldi utazások közel
13%-ának fő motivációja a gyógy- és egészségturizmus. 2016. évi adatok
szerint - arányait tekintve - a legtöbben Ausztriából (27,0%) és
Csehországból (26,6%) érkeznek. A turisztikai célú többnapos belföldi
utazások 4,4 %-a volt egészségmegőrzési célú. Magyarországon az orvosi
turizmus terén kedvelt célpontok közül Sopron és térsége az egyik
legsikeresebb, ahol az egészségturizmus (gyógyfürdők - Bükfürdő, Balf;
orvosi szolgáltatások – Sopron/fogászat, szemészet) lehetőségei és a
történelmi, kulturális hagyományokból fakadó adottságok sajátos ötvözete
van jelen.