A
170 éves jubileum alkalmából rendezett ünnepségen Dr. Fodor Tamás,
Sopron Megyei Jogú Város polgármestere, Kövesdi Szilárd, a GYSEV Zrt.
vezérigazgatója, valamint Horváth Vilmos, a Soproni Kereskedelmi és
Iparkamara elnöke mondott köszöntőt a soproni vasútállomáson, amely
rendezvényen közreműködött a Juventus Koncert Fúvószenekar.
Idén
augusztusban 170 éve, 1847 augusztusában indult meg a vonatforgalom a
Sopron – Bécsújhely (Wiener Neustadt) vasútvonalon. A jubileum
alkalmából közös ünnepséget szervezett a soproni vasútállomáson a GYSEV
Zrt., Sopron Megyei Jogú Város önkormányzata, a Soproni Városszépítő
Egyesület, a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Corvinus
Magyar-Osztrák Baráti Kör.
A vasútvonal megépítésére létrehozott
Oedenburg–Wiener Neustädter Eisenbahn Gesellschaft, azaz
Sopron–Bécsújhelyi Vasúttársaság 1845 márciusában tartotta meg alakuló
közgyűlését. A Sopronban rendezett ülésen a társaság elnökévé Széchenyi
Istvánt választották.
Nagymarton (Mattersburg) és Sopron között
1845 tavaszán, a Nagymarton - Savanyúkút (Sauerbrunn) közti szakaszon
pedig 1845 júliusában kezdődött meg a munka. A korabeli források szerint
több ezren kaptak munkalehetőséget a vasútvonal építésekor. 1846 végére
három műtárgy kivételével csaknem az egész alépítmény elkészült.
A
vonal vasútépítési szempontból legjelentősebb, máig is látványos
műtárgya a nagymartoni 20 nyílású viadukt. Az impozáns létesítmény 250 m
hosszú, 8,85 m széles és 18 méter magas. Szerkezeti anyaga tégla, és
terméskő.
A vasútvonal átadását azért kellett augusztusra
halasztani, mert a viadukt előtt kialakított rézsű egy nagyobb eső után
leszakadt, és a már elkészült pályatestet is maga alá temette. A
soproniak 1847. augusztus 2-án láthattak először mozdonyt az új vasúti
pályán. Az első próbamenetkor egy Weilburg mozdony három kocsival
közlekedett.
A 31,8 kilométer hosszúságú vasútvonalon 1847. augusztus 20-án indult meg a vonatközlekedés.
A
vasútvonal kiépítéséhez szükséges földterületeket többnyire
megváltották. Sopron városa 22 hold földet bocsátott a vasúttársaság
rendelkezésére. Ezzel a hozzájárulással a város hathatósan támogatta a
vasút ügyét, amiből világosan kitűnik, hogy a város lakosai és
vezetősége tudatában voltak azoknak a jelentős gazdasági előnyöknek,
amelyeket az új közlekedési eszköztől várni lehetett.