L. Simon László beszédében kifejtette: a létesítmény fejlesztése teljes
mértékben illik a kormány azon fejlesztési törekvéseibe, hogy a
Fertő-táj világörökségi területének kincseit a széles közönség
megismerje, s ne csak itthon, hanem külföldön is.
Ezért áldoz a kormány a fertődi Esterházy-kastélyra és a Fertő tó
körüli kerékpárút fejlesztésére is, és ezért támogatta a kőfejtő és
barlangszínház felújítását.
A politikus hozzátette: Sopronnak most már két kőszínháza van, egy a
"klasszikus értelemben vett kőszínház", a Soproni Petőfi Színház a
város szívében és egy "igazi kőszínház" Fertőrákoson.
A 12 millió évvel ezelőtt kialakult kőfejtő történelméről szólva
elmondta, hogy a harmadik században az ott található lajtamészkövet már
használták a bécsi és a soproni házak építésénél, az 1500-as években
megkapták rá a bányászengedélyt, és ezután már iparszerűen fejtették a
követ.
Hozzátette: az 1948-ban bezárt kőfejtőben az első koncertet
1937-ben rendezték, s 1951-ben műemlékké nyilvánították. Itt forgatták
1964-ben a Várkonyi Zoltán által rendezett Kőszívű ember fiai című Jókai
Mór-filmadaptációnak azt a jelenetét, amikor Baradlay Richárd hazatér a
huszárjaival, majd a Bujtor István főszereplésével készült Sándor
Mátyás című televíziós sorozat egyik jelenetét.
A barlangszínház nyitó hangversenyén a Nemzeti Filharmonikus Zenekar
telt ház előtt adta elő Ludwig van Beethoven III. Leonóra nyitányát,
Joseph Haydn Esz-dúr szimfóniáját és Bartók Béla Concertóját, Kocsis
Zoltán vezényletével.
Az ünnepi hangversenyen jelen volt dr. Szájer József, soproni
származású EP-képviselő, dr. Molnár Ágnes és Firtl Mátyás, országgyűlési
képviselők, Sopron város vezetői, dr. Fodor Tamás polgármester és dr.
Simon István alpolgármester, Palkovits János, Fertőrákos polgármestere, a
soproni képviselőtestület tagjai, a környékbeli települések vezetői,
közéleti személyiségek.
A barlangszínházat 2011 augusztusában, a kőfejtőt 2011 novemberében
zárták be, miután életveszélyessé váltak. A kétmilliárd forintos
fejlesztés munkálatai 2013 augusztusában kezdődtek. Az Európai Unió 1,3
milliárd forinttal, a kormány 402 millió forinttal támogatta, a soproni
önkormányzat pedig 317 millió forint önrésszel járult hozzá az
építkezéshez.
|
