A Nemzeti Összetartozás Napján a soproni Barátság parkban emlékeztek meg arról, hogy 1920-ban ezen a napon írták alá a trianoni békediktátumot, amely feldarabolta a történelmi Nagy-Magyarországot. Az eseményen ugyanakkor elhangzott: a a magyar nemzet jóval erősebb annál, hogy határokkal szét lehessen szabdalni, ugyanis képes az országokon átívelő összefogásra, honfitársai, nyelve és kultúrája védelmére.

A megemlékezőket elsőként Dr. Úry Előd, a Soproni Erdélyi Kör elnöke üdvözölte. - Lassan elérkezünk a trianoni békeszerződés századik évfordulójához és nem mondhatjuk, hogy megbékélhetünk - hívta fel a figyelmet. - Sajnos szomszédaink minduntalan eszünkbe juttatják, hogy a trianoni trauma ennyi esztendő távlatából is itt él velünk. Számtalan példát tudnánk erre mondani az elmúlt hónapokból is. Azért vagyunk itt, hogy szolidaritást vállaljunk a határokon túl élő testvéreinkkel, akik naponta küzdenek a megmaradásért - fűzte hozzá.- Június 4-e, ez a dátum olyan eseményre emlékeztet, amelyre csak mély fájdalommal gondolhat minden magyar ember - emelte ki beszéde elején Dr. Fodor Tamás, Sopron polgármestere, aki felvázolta azokat a folyamatokat, amelyek a magyar hazát tépázták a 20. század elején: az első világháború kimenetelét, amelyért a magyarok a legkevésbé voltak felelősek, a Károlyi-kormány gyengekezűségét és az őszirózsás forradalmat. - A magyar kálvária útját az 1920. június 4-én kikényszerített békediktátum fejezte be. Bár a tragikus döntés az egész országot sokkolta, a magyar nemzet azonban nem temetkezett el ebben a golgotában, hanem egy új születés és feltámadás reményében kezdett el dolgozni a Nagy Háború után. Ennek a munkának volt a fontos alakja városunk díszpolgára, Klebelsberg Kuno. A közélet reményt adó szereplője átalakította az oktatást és bővítette az iskolahálózatot. Álláspontja szerint a magyarságnak a szellem hatalmával kell kiemelkednie a trianoni békediktátum során rárótt béklyóiból. Ez a gondolat olyan erőt jelentett, amely békés eszközökkel is lehetővé tette hazánknak a békediktátum egyfajta revízióját - fejtette ki a polgármester, aki hozzáfűzte: a nemzet számára most új korszak kezdődött, amelyben az összetartozás van a középpontban. E szerint a magyarság egymás, nyelvünk és kultúránk óvásával bebizonyíthatja, hogy erős, büszke és független az államhatároktól. Dr. Fodor Tamás azt is kiemelte: Sopron elkötelezetten támogatja határon túl élő magyarokat: kiváló példa erre a kárpátaljai Csongor település patronálása és a Rákóczi Szövetség szponzorálása, de a város az erdélyi és ausztriai magyarokkal is aktív, kiváló kapcsolatot ápol.- Örömmel tölt el, hogy ezen a napon pont is Sopronban, a Leghűségesebb Városban oszthatom meg gondolataimat az igaz magyarokkal - kezdte így beszédét Borbély Zsolt Attila, az Erdélyi Magyar Tanács alelnöke. - Elvégre ez a település és környéke az egyetlen olyan területrész, amelyet a trianoni békeszerződés idegen uralom alá utalt, de a hősiesség és a hazafiasság révén sikerült visszaszerezni. Ezért Sopron a magyar remény szimbóluma - világított rá az alelnök, aki kiemelte: rengeteg magyar küzdött a Szent Korona ékköveinek egységéért és kemény munkával, hacsak időlegesen is, de további területeket sikerült visszacsatolniuk a hazánkhoz.