Tisztelt Országgyűlési Képviselő Asszony, Képviselő Úr!

Tisztelt Polgármester Asszony, Polgármester Urak!

Tisztelt Alpolgármester Úr, önkormányzati Képviselő Hölgyek, Urak!

Tisztelt Dr. Parragh László Elnök Úr!

Tisztelt Kitüntetettek, Vendégeink!

Sopron Megyei Jogú Város nevében sok szeretettel köszöntök minden kedves jelenlévőt e jeles alkalomból a város ünnepén, amely 2001 óta állami ünnep is, „A hűség napja”.

„Magyarok maradtunk!” – hirdették büszkén az 1921-es népszavazást követően megjelent napilapok. Ebben a két szóban minden benne van.

Ø Benne van, hogy megőriztük Szent István örökségét és magyarságunkat.

Ø Benne van, hogy megőriztük az évszázados küzdelmekkel megharcolt, megszerzett kárpátmedencei hazát.

Ø Benne van, hogy megőriztük a kultúránkat, a népszokásainkat, a keresztényégünket, miközben befogadtuk és békességben együtt éltünk a „magyar szívű” más nemzetiségekkel.

Ma sem más a feladatunk, mint annak idején 1921-es népszavazáson:

 „Magyarnak maradni”

Európában magunkért, nemzeti függetlenségünkért, magyarságunkért ma ismét nagy küzdelmeket kell folytatni. Reméljük, hogy ebben a küzdelemben a józan ész és az élni akarás, itthon és Európában, tágabb hazánkban előbb, vagy utóbb győzni fog. Történelmi tapasztalatunk alapján a Civitas Fidelissima városában meggyőződéssel valljuk, hogy Európa jövője csak erős nemzetállammal és keresztény kulturális gyökerekkel képzelhető el.

1921 -ben, az ágfalvi csatában megvédtük Sopron és környékét, a trianoni békediktátummal szemben. Örök hála a csata hőseinek.

Ezt követően gróf Bánffy Miklós külügyminiszter sikeres diplomáciája eredményeként megszülethetett a velencei egyezmény, mely lehetővé tette a népszavazást az antant hatalmak ellenőrzése mellett. A külügyminiszternek ebben a diplomáciai sikerben elévülhetetlen érdemei voltak, amelyért az utókor csak hálás lehet, mi soproniak pedig szerencsésnek mondhatjuk magunkat.

Így emlékezett egykoron a népszavazásra gróf. Klebelsberg Kuno a belügyminiszter:

„Sopron készült a népszavazásra, nem azért mintha itt valaki akadt volna, akinek legcsekélyebb kétsége lett volna a népszavazás kimeneteléről, hanem készült a népszavazásra azért, hogy minél hatalmasabban adhasson kifejezést a magyar haza iránti tántoríthatatlan ragaszkodásának. …”

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Sopron a hűség jelképe ma is. Az 1921. december 14-16-ai népszavazáson Sopron és még nyolc község úgy döntött, hogy Magyarországhoz kíván tartozni.

A „magyar szívű” német és horvát ajkú lakosság nagy számban támogatta a magyar szavazatokat, hála nekik.

A történelmi jelentőségű döntést követően, 1922. január 1-jén adták át Magyarországnak, Sopront és a várost övező nyolc községet a szövetséges nagyhatalmak képviselői. A népszavazás eredményét kitörő lelkesedéssel ünnepelte Sopron és az egész ország közvéleménye. 1922. január 10-én tartott diadalünnepen eljöttek a város falai közé a kormány és az ország majd minden fontosabb városának képviselői.

Ezen az ünnepségen gróf Klébesberg Kunó miniszter, a magyar kormány nevében a következőket mondta:

„Ma ünnepel Sopron népe és az egész nemzet. S ha a nemzet ünnepel, azt törvénybe szokás iktatni. 1896-ban a honfoglalás ezeréves emlékét foglalták törvénybe ma, Sopron hűségét. Sopron kapuin a hűség képe lesz művésziesen kiképezve s jelmondata ez: civitas fidelissima.”   

1922-ben a kitűnő szavakat tett követte.

Az első Orbán kormány 2001-ben december 14-ét a „Hűség napjává” nyilvánította.  Sopron neve elválaszthatatlanul összefonódott a Hűséggel.

A Hűség Napja nekünk, Sopronban a haza, a nemzet és a város szeretetét jelenti.

De jelenti azt a reményt is, amellyel bízunk a Gondviselésben, saját és városunk jövőjében.

Tisztelt ünneplő Közösség!

Valódi ünnep a mai, hiszen nem csak az 1921-es sikeres népszavazás évfordulójára emlékezünk, hanem átadjuk a közgyűlés által alapított elismeréseket is.

Olyan tiszteletre méltó soproniakat köszöntünk ma, akik önzetlen módon szolgálják városukat és tevékenységükkel hozzájárulnak Sopron hírnevének öregbítéséhez.

Szándékosan választottam a szolgálat kifejezést, hiszen minden díjazott esetében többről van szó, mint munkáról, hivatásról. Sopronért tenni ugyanis valódi szolgálat. A Hűség és a szolgálat összetartozik, egy és ugyanaz.

Megköszönöm minden kitüntetettnek szeretett városunkért érzett elkötelezettségét és további sikereket és jó egészséget kívánok életükhöz. 

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

(Dr. Fodor Tamás polgármester beszéde. Elhangzott 2017. december 16-án, a a Hűség Napja alkalmából rendezett városi ünnepségen.)