Tisztelt Miniszter Úr, Államtitkár Úr!

Tisztelt Elnök Asszony!

Kedves Jubiláló Közösség, Hölgyeim és Uraim!

Sopron Megyei Jogú Város nevében nagy tisztelettel köszöntöm Önöket a meteorológiai mérések kezdetének 300. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy együtt, közösen ünnepelhetjük e történeti szempontból kiemelten fontos esemény jubileumát.

Az időjárás Sopronban kezdődik, a szó szoros és átvitt értelmében is: a változást hozó időjárási frontok itt lépnek be először a Kárpát-medencébe és a rendszeres műszeres meteorológiai mérés is innét indult útjára, Gensel János Ádámnak köszönhetően. 300 éve, 1717-ben kezdte Magyarországon először a műszeres meteorológiai megfigyeléseket Gensel János Ádám soproni főorvos.

A soproni krónikákban többször is említik a meteorológiai megfigyeléseket már a 15. századi Bruckner-krónika például rendszeresen ír az aktuális időjárásról.

Az első műszeres mérések valószínűleg Löw András nevéhez fűződnek, de azt a mai napig nem tudják a szakemberek, hogy pontosan milyen eszközöket használt.

„Utódja”, a nagyhírű Gensel János Ádám városi főorvos munkásságáról viszont már sokkal többet tudunk.

Gensel Jánosnak hőmérője és légnyomásmérője is volt, a feljegyzéseit pedig rendszeresen közölte egy német folyóirat.

Mivel ő volt a városi főorvos, orvos­meteorológiai feljegyzéseket is írt.  Tanulmányozta az időjárási frontok emberi szervezetre gyakorolt hatását.

Emlékét a kurucdombi állomás falán díszes tábla is jelzi. Gensel János Ádám 1718-ig rögzítette az időjárási adatokat, ezután rendszeres megfigyelésekről nincs írásos forrásunk.

A soproni meteorológia történetében a másik nagyon fontos dátum 1856. január elseje. Ekkor indultak a rendszeres, napjainkig tartó mérések. Az első hónapokban az adatokat csak egy nagyobb méretű lapra rögzítette az észlelő, később már német nyelvű klímaíven vezette azokat.

A megfigyelő állomás több helyen így például az egyetemi botanikus kertben, a Deák téri állami leánygimnáziumban és a Laehne-féle tanintézetben is működött, míg végül 1974. április 25-én visszaköltözött a Kurucdombra, az egykori szélmalomba.  Azóta folyamatos az ottani működése.

A 300 éves évforduló alkalmából megújul a kurucdombi meteorológia állomás.

Úgy vélem, kevés, olyan Sopronhoz hasonló város van, ahol ennyire gazdag életúttal rendelkező, kitűnő ember működhetett. Ez az a soproni szellemi tőke, ami megkülönböztet másoktól, és ami Sopront a többi város sorából kiemeli.

Úgy gondolom, hogy az imént említett hagyományok és múlt tiszteletét hűen tükrözi az is, hogy bár manapság a meteorológiai mérések ma már zömmel, automatákkal zajlanak, városunk azon kevés helyek egyike, ahol főhivatású észlelőkkel is találkozhatunk, akiknek ezúton is köszönjük az áldozatos munkát.

A következő 300 évben is számítunk a meteorológiai szolgálatra.