• Hírek
  • Archív
  • Keresés
  • Kérdések, válaszok
  • Története
  • Himnusz
  • Címer
  • Fogadóóra
  • Ajánlja ismerősének
  • Hasznos oldalak
  • Impresszum
www.sopron.hu
www.fidesz.hu
 
Magyarország legjobb természeti erőforrása: a kiművelt emberfők sokasága 2017-03-02

Tisztelt Miniszterelnök-helyettes Úr!

Tisztelt Képviselő Asszony, Képviselő Úr!

Tisztelt Államtitkár Úr, helyettes államtitkár Úr!

Tisztelt Elnök Úr, Igazgató Úr!

Tisztelt Rektor Úr, Kancellár Úr!

Tisztelt Oktatók, Hallgatók, Hölgyeim és Uraim!

A mai nap „mérföldkő” az egyetem életében, mert a korábbi Nyugat-Magyarországi Egyetem Soproni Egyetem néven folytatja működését.

Az egyetem karai nagy múltú felsőoktatási intézmények, melyekben az oktatás évszázados hagyományokra tekint vissza. Az Erdőmérnöki Kar jogelődje a Selmecbányán III. Károly király által 1735-ben alapított Bányatisztképző Iskola volt. Ezt az intézményt Mária Terézia királynő 1762-ben emelte akadémiai rangra. A Soproni Egyetem Közép-Európa egyik legrégebbi történelmi hagyományokkal rendelkező felsőoktatási intézmény.

1919 volt a következő fontos mérföldkő az akadémia történetében, miután Selmecbánya a megalakuló Csehszlovákiához került, s a főiskola Sopronba költözött át.

Az egyetem egyik hallgatója, Missuray-Krug Lajos így írt az Alma Mater, Sopronba településéről:

„Megkezdődtek ezután a kilincselések egyik minisztérium ajtajától a másik minisztérium ajtajáig, a végleges elhelyezkedés minden komolyabb reménye nélkül. Szerencsére Thurner Mihály dr., Sopron város polgármestere, megszánta ezt a hazátlan bolyongó, szegény főiskolát s minden erejével azon volt, hogy Sopronnak, ennek az amúgy is híres iskola-városnak szerezze azt meg. Felajánlotta a háború idején épült, elég modern „Károly-király laktanya” helyiségeit, hogy addig, míg a város megfelelőbb épületekről nem gondoskodhatik, egyelőre ott helyezkedjék el.

A főiskolai tanács, a minisztériumokkal egyetértve, kapva-kapott a kedvező ajánlaton, és így került a selmeci Magyar királyi Bányamérnöki s Erdőmérnöki Főiskola a magyar kultúra nyugati végvárába.”

Az újonnan választott soproni polgármester, Thurner Mihály elévülhetetlen érdemet szerzett az Alma Mater letelepítésében és befogadásában. Thurner Mihály a legnehezebb időkben került a város élére. Várospolitikájának fontos eleme volt Sopron iskolaváros szerepének az erősítése.

Végül kérem engedjék meg, hogy ebben az ügyben is felhívjam a kitűnő oktatás és kultúrpolitikusra Klebelsberg Kunora a figyelmüket.

A város iránt elkötelezett emberként támogatta Klebelsberg Kuno Sopron felsőoktatásának a kiépítését, ezzel jelentősen hozzájárult a város fejlődéséhez.

A sikeres letelepítékor dr. Thurner Mihály az alábbi felhívást intézte Sopron lakosságához 1919. március 5-én:

„Ezen egyetemi jelleggel bíró főiskola idehelyezésével városunk kulturális és gazdasági fellendülése hatalmas lépést tesz előbbre és ezért – apellálva polgárainknak városunk iránt mindenkor tanúsított szeretetére és áldozatkészségére,

felkérem őket, hogy lakásoknak minél tömegesebb felajánlása által a főiskolának az új lakóival szemben a legmesszebbmenő előzékenységet és jóindulatot tanúsítani szíveskedjenek, hogy ezáltal nekik a Sopronban való tartózkodást kedvessé tegyük és őket hozzánk kötni sikerüljön.”

A tanárok és a diákok hamar megszerették Sopront, hiszen a természeti környezete is sokban emlékeztette őket régi Alma Materükre, Selmecre.

Nem is gondolták akkor, hogy hamarosan fegyverrel kell küzdeniük azért, hogy itt maradhassanak.

A város nem felejtette el a véráldozatukat, emléküket azóta is kegyelettel őrizzük. A főiskola pedig hamarosan új szép épületbe költözhetett. A város segítségével megkapta az Alpár Ignác tervei alapján készült egykori Honvéd Főreáliskola épületét, melyben mai is található.

A soproni katonai főreáliskola gyakorlótere pedig helyet adott a híres akadémiai botanikus kertnek.

Sopron városa az egyetemnek azóta is otthona, ahol megértésre, megbecsülésre és talán a legfontosabbra, szeretetre talál. A város és az egyetem egymás nélkül elképzelhetetlen, hiszen sorsuk véglegesen összefonódott a viharos XX. században. Az egyetemnek a Sopron név választása bizonyára ebből a közös történelemből fakad.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A gondolat, amely ennek az egyetemnek a megalapításához vezetett, évszázadokon keresztül két dolgot jelentett egyszerre a magyar diákok számára.

Jelentette a korszerű nyugati műszaki gondolkodáshoz és kultúrához vezető kaput, és jelentette azt az érzést, hogy jó közösségben lenni, jó és értékes dolog a magyar nemzethez tartozni. Tudást, erkölcsi tartást és identitást kaptak az itt tanuló hallgatók. Ezek azok az értékek, melyekből táplálkozik a selmeci-soproni hagyomány.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A gazdag történelmi múlt napjainkban még inkább kötelez bennünket. A gyorsan változó és nagy kihívások elé állító korunkban fontos, hogy ezekre a kihívásokra jó válaszokat adjunk.

Itt következik az Önök felelőssége, itt van a helyi értelmiség felelőssége, hogy olyan hazafiakat képezzenek, akik korszerű, alapos és versenyképes tudással rendelkeznek. 

Széchenyi óta Mindannyian tudjuk, hogy Magyarország legjobb természeti erőforrása: a kiművelt emberfők sokasága. Magyarország fejlődéséért a jó és korszerű egyetemi képzéssel tehetünk a legtöbbet.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Sopron város közössége nevében gratulálok a méltó névválasztásához.

A „Jó szerencse és a hit reményében” kívánok tartalmilag is megújult eredményes egyetemi képzést, és ehhez minél több tehetséges diákot.