Tisztelt Országgyűlési Képviselő Asszony, Képviselő Úr!

Tisztelt Alpolgármester Úr!

Tisztelt Színművész Úr!

Tisztelt Elnök Urak!

Tisztelt jelenlévő Széchenyi Családtagok!

Tisztelt Soproniak, Hölgyeim és Uraim!

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata nevében megkülönböztetett tisztelettel köszöntök minden kedves jelenlévőt Gróf Széchenyi István születésének 225. évfordulója és a megújított Széchenyi-szobor avatása alkalmából.

Az ünnep lehetőséget ad arra, hogy újra a történelem mérlegére tegyük Széchenyi gondolatainak és munkásságának az időtállóságát, azok nyolc emberöltő utáni érvényességét.

Engedjék meg, hogy Östör József gondolatait hívjam segítségül:

,,Az isteni Gondviselés osztotta el nagyjainkat hazánk különböző tájain. Felsőmagyarországnak megvan a maga Rákóczi Ference és Kossuth Lajosa, Erdélynek Bethlen Gábora és Teleki Mihálya, Zala vármegyének Deák Ference, Biharországnak Tisza Istvánja – hogy csak az államférfiaknál maradjunk. Így van meg nekünk, Sopron vármegyének ezer esztendő legnagyobb magyarja: gróf Széchenyi István.” (…) ,,Elmondhatjuk, hogy Széchenyi István az egész országé ugyan, de reá mi sopronmegyeiek különös just formálunk. (…) Ha a kereszténység hőskorában élnénk, azt hiszem, hogy őt választotta volna Sopron vármegye védőpatrónusának.” 

Széchenyi István érdemeit Sopron szabad királyi város 1835. február 20-án a legmagasabb erkölcsi elismerés odaítélésével ismerte el, amikor tiszteletbeli polgárává választotta.

Gróf Széchenyi Istvánnak a magyar nemzet érdekében véghezvitt tetteit mindannyian jól ismerjük. Ismerjük azokat a máig ható alkotásokat, a magyar nemzet számára adott útmutatásokat, amelyek az Ő nevéhez kötődnek, és amelyek az életünk meghatározó és nélkülözhetetlen részei a mai napig.

Engedjék meg nekem, hogy én itt, Széchenyi városában azt a munkásságot elevenítsem fel pár mondatban, melyet Sopronért tett.

1835. július 11-én a soproniak levélben keresték meg, hogy segítsen nekik megszerezni az engedélyt egy részvénytársasági alapon működő gőzmalom felállítására. A vállalkozást egy Weisz Henrik nevű soproni ecetgyáros indította. Széchenyi azzal a feltétellel fogadta el a felkérést, hogy a gőzmalom vezetője, helybeli, két soproni legyen. Nevük: Flandorffer Ignác és Rupprecht János volt. A gőzmalom társaság 1836 közepén alakult meg és öt évre kapott szabadalmat. Ezzel létrejött hazánk első működő gőzmalom társasága, amely példaként szolgált az újonnan alakuló malmoknak Magyarországon. 

Széchenyi István egy másik úttörő vállalkozása a selyemtermesztés magyarországi fellendítésére irányult. Ennek során fontos szerepet szánt saját birtokainak és Sopron vármegye polgárainak is. 1835. július 13-án részt vett Sopron vármegye közgyűlésén, s elnöke lett a Selyemtenyésztési Társulatnak. 1841-ben bejárta jóformán Sopron vármegye minden községét, hogy a térség lakosságát szederfaültetésre és selyemhernyó-tenyésztésre ösztönözze.

De gondolt a test és a lélek pihenésére is: 1839-ben a Fertőn, a mai Fertőboz község területén fürdőt létesített a balatoni fürdőzés mintájára, amely hamarosan közkedvelt lett a soproni polgárok között. 

Széchenyi István egy másik kiemelkedő soproni eredménye a Soproni Takarékpénztár megalakítása volt. Az 1840-es évek elejére esik ennek létrehozása. A legelső részvényjegyző a kiváló közgazdasági érzékkel rendelkező gróf Széchenyi István volt 2000 forinttal. Széchenyi ezzel is utat mutatott és ösztönözte a modern pénzgazdálkodást.

Korszakalkotó munkája volt az országos mellett, a soproni modern közlekedés megteremtése: ő volt a Sopron-Bécsújhelyi Vasút megálmodója és elindítója. 1843-ban életre hívták azt a városi és megyei bizottságot, amelynek feladata lett a vasútügy dolgainak vitele. Egybehangzó vélemény volt, hogy a vasútügyi bizottság elnökéül gróf Széchenyi Istvánt kérik fel. Széchenyi vállalta a felkérést, s már 1843. november 13-án felkereste Metternich kancellárt, hogy megnyerje a soproni vasútügy támogatására. A vasútvonal megépítésében a térség fejlődésének egyik kulcsát látta. Erre utalt a beruházást üdvözlő gondolata:

„Ragyogó csillag tűnt fel Nyugat-Magyarország egén, melynek: növekvő fénysugara meg fogja világítani a jövendő gyors fejlődésének útját.” A létrejött vaspálya, 1847. augusztus 20-án nyílt meg, mely a második volt Magyarországon. 

Ma mások a kihívások, mások azok a feladatok, amelyeknek meg kell felelni, de a cél most is ugyanaz: a hazaszeretettel átszőtt haladás. Ahogy Széchenyi vallotta: „Minden becsületes szívnek legszentebb a hon.” Ezt városunk több alkalommal is bizonyította története során, most a közeljövőben, október 2-án mi is tanúbizonyságot tehetünk hazaszeretetről és nemzeti elkötelezettségünkről.

Sopronban Széchenyi szellemisége halála után is tovább élt. Halála után, 1861-ben, Kania Ferdinánd polgármester javaslatára a Promenádot Széchenyi Istvánról nevezték el. A javaslat elfogadásával ez lett Sopron első, történelmi személyiségről elnevezett tere. Ez a tér, ahol állunk, ma is a Legnagyobb Magyar nevét viseli. 

Az 1896 szeptemberében megalakult szoborbizottság kétszeres életnagyságú bronz szoborral kívánt emléket állítani a város első díszpolgárának. A bizottság elnöke Póda Endre apátplébános, titkára Kugler Alajos volt. Tagjai: Baán Endre alispán, Gebhardt József polgármester, Bella Lajos régész, Printz Ferenc a Városszépítő Egyesület elnöke és ifj. Stornó Ferenc voltak.  A felállítandó szobor mintáját még a kiváló alkotó, Izsó Miklós készítette el. A művész váratlan halála után tehetséges tanítványára, Mátrai Lajosra maradt annak tényleges megvalósítása.

Tisztelt Ünneplő Közösség!

Különleges alkalom ez a mai.

Mátrai Lajos - annak idején - szabadon hagyta a szobor talapzatánál található 4 gránit táblát, mintegy „lehetőségéül” hagyva az utókornak, hogy Széchenyi szellemiségének egy olyan mondatát rójuk rá, ami immár két évszázad távlatából a leghűbben tükrözi hitvallását.

Sopron városa tisztelegve a „Legnagyobb Magyar”, Gróf Széchenyi István emléke előtt, soproni szobrán magyar, német, horvát és angol nyelven kőbe vésette a hazaszeretetről vallott gondolatát. 

Szeretném megragadni az alkalmat, hogy megköszönjem a kezdeményező Ha-Mi-Összefogunk Európai Szövetkezet áldozatos munkáját, továbbá a betűk védnökeinek támogatását.

Tisztelt Ünneplő Közösség!

Azt gondolom, nem is szükséges nagyobb bizonyíték arra, hogy ma is él Gróf Széchenyi István szellemisége, máig hat önzetlen példamutatása, fáradhatatlan tenni akarása. 

Azt kívánom, hogy minden soproni lelkében teljesedjen ki Széchenyi István polgári Magyarországának megvalósítása!

(Dr. Fodor Tamás polgármester beszéde. Elhangzott 2016. szeptember 21-én a Széchenyi téren)