Tisztelt Honfitársaim Határon Innen és Túlról!
Tisztelt Vendégek, Emlékező Soproni Polgárok!

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata nevében tisztelettel köszöntöm Önöket a Nemzeti Összetartozás Napján, a Trianoni Békediktátum aláírásának 94. évfordulóján rendezett megemlékezésünkön.

Örömmel csatlakoztunk támogatásunkkal ehhez a nemzetünk határokon átívelő egységét jelentő, nemzeti összetartozásunkat kifejező emléknaphoz.

Emlékezzünk, hogy fájdalmas, érthetetlen, mindenfajta körültekintést nélkülöző, igazságtalan, döntést hozott az I. világháborút lezáró trianoni békediktátum.

Mi is történt tulajdonképpen?
1920. június 4-én a Versailles meletti Nagy-Trianon palotában aláírták az I. világháborút Magyarország számára lezáró békediktátumot, melynek értelmében a vesztes, a központi hatalmak oldalán résztvevő Magyar Királyság területének mintegy kétharmadát elcsatolták.

A trianoni békedöntéssel a Magyar Királyság Horvátország nélküli területe harmadára csökkent. Az 1920-as népszámlálási adatok alapján Trianon előtti Magyarország több mint 18 millió lakossága 7,6 millió főre csökkent. Az elcsatolt területekkel együtt mintegy 3,2 millió honfitársunk került határainkon kívülre, szorult ki a nemzet összetartó erejéből.
A Teleki féle vörös térkép bizonyítja, hogy az elcsatolt területek között finn-magyar területek is kerültek határokon túlra. A Trianon utáni Magyarország 90%-os magyar arányával csaknem nemzetállammá vált. Szemben a területileg nyertes, úgynevezett utódállamokkal Csehszlovákiában mintegy 34%, a későbbi Jugoszláviában 17%, Romániában pedig 30% lett a nemzetiségek aránya mindenütt meghatározó módon a magyarsággal.

Magyarország Kormányának immár nemzetiszínnel megjelenített törvénye, melyet a 90. évfordulón 2010. május 31-én fogadott el az Országgyűlés, a Nemzeti Összetartozás Napjának határozta meg a Trianon-emléknapot és kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme".

A nemzeti összetartozásnak ilyen megfogalmazása azt gondolom, hogy mindannyiunk számára teljesen nyilvánvaló és teljesen világos, hogy azokra a magyar honfitársainkra, akik határon kívülre szorultak, egységesen a hazán belül nemcsak gondolni kell, hanem meg kell találni azokat a lehetőségeket, amelyekkel támogathatóak Ők.
Sokféle módja lehet a nemzeti összetartozásnak és sokféle képen lehet ezt megvalósítani.
Azt gondolom, hogy azok, akik több mint 90 éven keresztül kultúrájukat, nyelvüket, nemzetiségüket, létüket meg tudták tartani, olyan körülmények között, amelyet mindannyian ismerünk, azt gondolom, hogy tiszteletreméltó és mindenképpen támogatandó és becsülendő.

A nemzeti összetartozásnak éppen az az egyik nagy ereje és figyelmeztetője számunkra, hogy lássuk ne csak lássuk társainkat és tudjunk róluk, hanem találjuk meg azokat a lehetőségeket, amellyel az anyaország hasznára lehet azoknak a honfitársainknak, akik nehéz körülmények között őrzik magyarságukat és őrzik kultúránkat, illetve nyugodtan mondhatom, hogy nagyobb hazafiak sok tekintetben mint azok, akik itt az anyaországban viszonylag jó körülmények között élhetik életüket. Azt kívánom, hogy mindenki találja meg saját őrhelyén azt a lehetőséget, amivel a határon kívülre szorult magyarsággal törődhetünk és segíthetünk rajtuk.

(Dr. Fodor Tamás beszéde. Elhangzott 2014. június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából tartott megemlékezésen.)