Tisztelt Rektor Úr!
Tisztelt Főosztályvezető Úr!
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Sopron városának nevében nagy tisztelettel köszöntöm az Egyetem vezetését, a Faipari Mérnöki Kar vezetését és a jelenlévő oktatókat, kutatókat illetve természetesen köszöntöm a mai nap egyik főszereplőit, az aranydiplomásokat. Végezetül köszöntöm a hallgatókat, kiemelten az első éveseket, akik most kezdik tanulmányaikat a Nyugat-magyarországi Egyetemen.

Ez a mai ünnepi tanévnyitó, szenátusi ülés, attól még ünnepélyesebb, hogy a Faipari Mérnöki Kar alapításának egyben az 50. évfordulóját is ünnepeljük.
A hagyományos karokhoz képest az 50 év nem tűnik hosszú időnek. De ha úgy nézzük, hogy mi történt 50 év alatt, akkor bizony jelentős eredményekről lehet beszámolni. 50 év alatt ez a mérnökképzés elnyerte, a magyar, de nyugodtan mondhatom, hogy az egyetemes mérnökképzésben is azt a rangot, ami elvárható egy mérnök diploma esetében.
Polgárjogot nyert a Faipari Mérnöki diploma. Elismerik ma már mindenütt, megbecsült szakmának számít és természetesen azok, akik e szakmát művelik, maguk is bizonyították ennek létjogosultságát, ,az eredmények, amelyek itt a szemünk előtt megjelentek pedig önmagukért beszélnek. Ezért köszönet mindazoknak, akik a Kar alapításában részt vettek, a kezdeti nem könnyű lépéseket megtették. Megalapozták azt a műszaki képzést, amely ennek a karnak az alapjait képezi, megalapozták azt a szakmai képzést, amely a szakmát jelenti, és amely kettő együtt jelenti azt a Faipari Mérnöki diplomát, amelyet mindannyian ismerünk.

Köszönet azoknak, akik az alapításon túl tovább fejlesztették a kart. Az akkori kor kihívásainak megfelelően megtalálták azokat az utakat, amivel ennek a diplomának az értékét növelni lehetett. Megtalálták azokat a szakmai területeket, amelyek minden kornak a kihívását jelentik, és amelynek meg kell tudni felelni, hiszen egy képzés akkor korszerű. Nem túl nagy hangsúlyt adni a divatirányzatoknak, de nyilván ezt is figyelni kell. Olyan fejlődésen ment keresztül a Faipari Mérnöki Kar, amivel eljutott a mai állapotába. Köszönet azoknak, akik ebben részt vettek és tevőlegesen megalapoztak egy-egy új szakot, irányzatot. Természetesen a folyamat nem áll meg, hiszen a mi századunk még nagyobb kihívásokat követel és ennek is meg kell tudni felelleni, itt is el kell tudni tájékozódni.

Azt gondolom 50 év tapasztalat elegendő ahhoz, hogy ebben az új helyzetben, a továbbfejlődés irányába lehessen jól tájékozódni. Meg kell tartani mindazokat az értékeket, azt az érték elvűséget, amelyet az elmúlt 50 évben verítékes munkával összegyűjtöttünk, értékként megjelenítettük és ezt tovább kell örökíteni. S meg kell szabadulni azoktól, amelyek esetleg nem voltak tökéletesek. Ehhez az új munkához kívánok én a Karnak további sok sikert és eredményt illetve azt, hogy tovább öregbítsék a múltat. Azt kívánom, hogy ebben a nem könnyű században - hiszen minden területen olyan kihívások vannak, amely nemcsak a klasszikus alaptudományokat követelik meg, hanem határterületeket és teljesen új tudományterületeket is - sikerüljön megfelelni a kihívásoknak.

Végezetül az elsőévesekhez szólnék. A város életében az egyetem mindig fontos szerepet töltött be. Az egyetem sikere az egyben a város sikerét is jelenti. A Kar sikere a város számára ugyanolyan fontos, mint itt bárkinek. A hallgatók, akik mától az egyetem polgárai lesznek, nemcsak az egyetem polgárai lesznek, hanem Sopron polgárai is. Azt kérem önöktől, hogy vigyék el - majd ha végeznek- a városunk jó hírét és ne csak a diákéveket töltsék itt, hanem térjenek vissza és legyenek a város ó követei. A tanulmányokhoz pedig szorgalmat és sok sikert kívánok, az oktatóknak pedig sok okos diákot.

Köszönöm, hogy meghallgattak!

Jó szerencsét!

(Dr.Fodor Tamás polgármester beszéde. Elhangzott 2012. szeptember 14-én Sopronban, a Nyugat-magyarországi Egyetem tanévnyitó ünnepségén.)