Tisztelt Elnök Úr!
Tisztelt Emlékezők, Kedves Soproniak, Hölgyeim és Uraim!
Kilencven évvel ezelőtt hazánkat az akkori Magyar Királyságot a nagyhatalmak szétzúzták, az ország területének kétharmadát elveszítettük, az elcsatolt területen élő honfitársainkat idegen állam állampolgáraivá tették.
Kilencven esztendővel ezelőtt levágták körbe futó vasútvonalainkat, villany- és távíróvezetékeinket, elvették nemes- és színesérc bányáink nagy részét, sóbányáinkat, hegyi legelőinket, erdeinket.
Kilencven esztendővel ezelőtt elvették, csonkolták hadseregünket, megsemmisítették hadieszközeinket, elvették tengeri flottillánkat és halászhajóinkat.
Kilencven esztendővel ezelőtt ezen a napon a Párizs melletti versailles-i kastélykert Nagy Trianon nevű palotájában írta alá Magyarország az antant hatalmak békediktátumát.
A Magyarországot sújtó hibás békeszerződés tervezetét részben még a nagyhatalmak is elismerték azzal, hogy meghallgatták gróf Apponyi Albert érvelését a piros térképről, amelyet gróf Teleki Pál készített, és amely a Wilsoni nemzeti önrendelkezésen alapult. A térkép lényege, hogy az országhatárokat ott kell meghúzni, ahol az etnikai határok vannak. A brit miniszterelnök Lloyd George már korábban is jelezte a tervezett határok méltánytalanságát, Magyarországra nézve. Ezért is újra tárgyalandónak ítélte az Apponyi javaslatot. A londoni konferencián Lloyd George a következőt mondta.
A békeszerződés a teljes magyar népesség egyharmadát tervezi idegen uralom alá helyezni - és ezt nem lesz könnyű megvédeni. Nem lesz béke Közép-Európában - jövendölte - ha utólag kiderül, hogy Magyarország igényei jogosak ...
Nitti az olasz miniszterelnök is támogatta a magyar igényeket, mert vallotta, hogy a -legyőzött nemzeteknek is joguk van az igazságos bánásmódhoz.
A franciák viszont makacsul ellenezték az angol-olasz javaslatot, mert a német befolyástól féltek. Így született az igazságtalan békediktátum, mely 90 év után is európai problémák okozója.
Nem tudom, hány nép élte volna túl ezt a borzalmat? De mi itt vagyunk! Élünk, és bízunk a jövőben.
Él a magyar a Kárpátok között! Él, még ha anyanyelvét és kultúráját gyakran csak szűk közösségben, családi körben őrizheti is. Él ott is, ahol ma már kisebbségnek tekintik!
Él, és kezét nyújtja felénk!
Kezét nyújtotta 2004-ben is, amikor országunk azt a kezet elütötte.
Mi, akkor, 2004-ben igennel szavaztunk nemzetközösségünkre...
Nekünk, soproniaknak is fájó seb, akik Trianon után azonnal igennel szavaztunk Magyarországra az 1921-es népszavazáson! Trianon csonkítását mi is magunkon érezzük: városunk elvesztette történelmi térségét, családjaink elvesztették rokonaikat.
Hölgyeim és Uraim!
2010-nek kellett beköszöntenie, hogy 20 évvel a rendszerváltás után végre valóban pontot tegyünk egy nemzetünk ellen dolgozó korszak végére!
20 év után most végre szinte teljes nemzeti egységgel emeltük az Ország Házába azt az erőt, amely a magyarság felemelkedését tűzte zászlajára!
20 év telt el a rendszerváltozás óta a feltámadás reményéig!
És 90 év telt el, hogy a nemzetünket meggyalázó békediktátumról emelt fővel, jövőbe vetett hittel beszéljünk!
Tisztelt Emlékezők! Kedves Soproniak!
Ezért kellett megadni elszakított honfitársainknak az állampolgárságot! És ezért történhetett meg az, ami a demokratikus magyar parlament életében szinte példátlan: még az ellenzék nagyobbik része is az állampolgárság megadása mellett voksolt!
Mi ez, ha nem felébredés?! Hitvallás a magyar feltámadás és megmaradás mellett!
Itt az idő, hogy a gyászruhát levessük lelkünkről, és megmutassuk: él és erős a magyar!
Egységben él nemzetünk! Trianon emléknapja gyászként nehezedett mindannyiunk szívére és nemzetünk kollektív emlékezetére. Gyászoltunk 90 éven át, miközben mondtuk - hol nyíltan, hol titokban a Magyar Miatyánkot.
De most a gyászt el kell engednünk. Itt az idő, hogy bebizonyítsuk: tehetségünkkel, szorgalmunkkal és hazafiúi büszkeségünkkel ki tudunk törni az apátiából!
Nem véletlen, hogy kormányunk nem gyásznappá, hanem a magyar egység ünnepévé emelte Trianon emlékezetét- a Nemzeti Összetartozás Napjává
Mert „Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán"
(Vörösmarty: Szózat)
(Dr. Fodor Tamás polgármester beszéde. Elhangzott 2010. június 4-én a Barátság parkban)
|
