Főtisztelendő Főapát Úr!
Főtisztelendő Plébános Urak!
Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak!
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Augusztus 20-án, ezen a napon emlékezünk az államalapításra, Szent István királyra, aki egységbe kovácsolta nemzetünket és kijelölte számunkra a keresztény európai utat.
Jelképes üzenete van annak, hogy itt a mai napon, a kurucdomb lábánál, az egyetlen soproni Szent István szobornál emlékezünk.

Ha jobban megnézzünk az alkotást, láthatjuk, hogy Szent István király két alakot ölel át. A két fiatal férfi alakjában az ágfalvi hősök jelennek meg, akik közel száz éve harcoltak azért, hogy Sopron megmaradjon magyarnak.

A magyarság hosszú, nehéz történelme során, különösen az ezer esztendővel ezelőtt történt államalapítás óta, a haza megszámlálhatatlan fia és leánya harcolt fegyverrel vagy a nélkül az ország, a magyar nemzet védelmében. Ők a mi hőseink, akik vértanúságukkal vállalták a magyarságukat.

Tetteik nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy fennmaradt nemzetünk, és a magyar állam.
Méltán emelkedik ki magyar hőseink közül Szent István királyunk alakja, aki életét a magyar államiság megteremtésének szentelte. Legnagyobb királyunk emlékének ezért állított szobrot a város, és hívő közössége.

Szent István ünnepünk azonban a 20. század során rengeteg átalakuláson esett át, méltó helyére csak a rendszerváltoztatást követően került. Az új Alaptörvényünk tükrözi azt az egységes szemléletet, miszerint augusztus 20-a az államalapítás és Szent István király emlékének nemzeti ünnepe.

Szent István királyunk teremtette meg évszázadokkal ezelőtt Magyarországot, mint szuverén független államot. Ő vezette be a magyarságot a keresztény népek közösségébe, kijelölve országának helyét és útját a keresztény Európában. Ez biztosította a magyarság fennmaradását és évszázadokon át betöltött meghatározó szerepét.

Magyarország ma is Szent István államalapító művén nyugszik. A magyar állam és a magyar nemzet Szent István látnoki személyisége, isteni gondviselésben bízó küldetéstudata, és vasakarata révén vált alkalmassá arra a történelmi szerepre, amelyet ezer éven keresztül betöltött. Felismerte, hogy csak egy lehetséges út van megmaradásunkra, a kereszténység felvétele, elfogadása, csatlakozás a keresztény Európához, de közben megtartva az ország függetlenségét, önállóságát.

Az idő igazolta nagyságát, és a magyar történelem legnagyobb államférfijává avatta.István király műve nyomán virágzó állam alakult ki a Kárpát-medencében. A magyar állam az évszázadok során, feltartóztatva a Nyugat elleni támadásokat, hozzájárult a keresztény világ fejlődéséhez, az akkori Európa védőpajzsa volt. Az eltelt ezer év alatt kialakítottuk a magunk összetéveszthetetlenül egyéni kultúránkat, amely egyszersmind elválaszthatatlan része az európai nemzetek sokszínű közösségének.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A magyar nemzet államisága megszületését követően nem hódolt be egy birodalomnak sem, és a velük való ismétlődő küzdelmei során megőrizte függetlenségét és kultúráját.
Később ennek köszönhettük, hogy Magyarország a kereszténység védőbástyája lett és megállította az oszmán török hódítókat. 150 éves küzdelmünkkel védtük Európát az ottomán birodalomtól.

A harcokba a három részre szakadt országunk majdnem elpusztult, hasonlóan, a tatárjáráshoz.
Országunkat soha nem ajándékba kaptuk, mindig meg kellett küzdenünk érte.
Ma olyan időket élünk, amikor az államiságunk, a nemzethez tartozás megélése és annak hangsúlyozása fontosabb, mint az elmúlt évtizedekben bármikor.
Az elmúlt néhány év újabb kihívásokkal szembesítette az országot, olyan erőkkel kerültünk szembe, akiknek a nemzet, a nemzethez tartozás kevésbé fontos, mint nekünk, magyaroknak.
Minden előttünk járó nemzedéknek meg volt a maga választása: ellenállás nélkül hagyja idegenek kezére jutni Magyarországot, vagy harcba száll a Szent István által alapított Magyarországért, amely keresztény államként született, saját törvényekkel, saját identitással.
Ma vannak olyanok, akik át akarják írni Európa, a nemzetek, és Magyarország történelmét, mert így akarnak hatalmat szerezni.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Nem sokára minden európainak választ kell adni arra kérdésre, hogy Európának milyen jövőt szánunk. Olyan világot szeretnénk, ahol együtt kell élnünk azokkal, akik nem tisztelik, sőt támadják az európai kultúránkat, ahol megszűnik a mindennapok biztonsága, a jövőbe vetett reménység, ahol a terrorfenyegetettség a hétköznapok részévé válik.
Vagy olyan Európát akarunk, amely az egyetemes keresztény kultúrára,önazonosságra épül, amely már több mint ezer éve otthont és biztonságot ad a magyarságnak.

István király műve nyomán mi magyarok a közelmúltban, megadtuk a választ napjaink kihívására. Rácáfoltunk korábbi gyengeségeinkre és létrehoztuk korszakunk egyik legnagyszerűbb összefogását. Visszahelyeztük jogaiba az ősi és ezer évig megtartó magyar életösztönünket és kultúránkat, a kereszténység felszabadító erejét, a nemzeti büszkeségünket, az őseink tiszteletét, a jövő nemzedék iránti kötelességünket,és az elesettek iránti irgalmunkat.
Reméljük, hogy a jövőben a XXI. századi magyar nemzet, az őt megillető helyére kerül, és kiérdemeli a tehetsége és szorgalma alapján neki járó elismerést, az európai nemzetek közösségében.

Azt kívánom, hogy Szent István királyunk intelme továbbra is iránytűnk legyen és Magyarország tovább erősödjék hitében, erkölcsében és jólétében.

(Dr. Fodor Tamás polgármester beszéde. Elhangzott 2018. augusztus 20-án, Szent István-templomban.)