Tisztelt Nagykövet Úr! Tisztelt Elnök Úr és Polgármester Urak!
Tisztelt Alelnök Úr! Főtisztelendő Rektor Úr!
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Jelképes üzenete van annak, hogy itt a mai napon Bad Deutsch-Altenburgban, Szent István szobránál ünnepelünk. Hiszen május utolsó vasárnapja a magyarság számára a Hősök Emlékünnepe. A magyarság hosszú, nehéz történelme során, különösen a honfoglalás és Szent István király ezer esztendővel ezelőtt történt államalapítás óta, a haza megszámlálhatatlan fia és leánya harcolt fegyverrel vagy anélkül az ország, a magyar nemzet védelmében. Ők a mi hőseink, akik vértanúsággal vállalták a magyarságukat. Tetteik nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy fennmaradt a magyar nemzet és a magyar állam. Méltán emelkedik ki magyar hőseink közül Szent István királyunk alakja, aki az egész életét a magyar államiság megteremtésének szentelte. Legnagyobb királyunk emlékének ezért állított szobrot itt a bécsi magyarság 2016. május 21-én.

Szent István szervesen kapcsolódik a magyar történelmi múlton keresztül a jelenhez. Hiszen Bad Deutsch-Altenburg különleges és megszentelt hely: itt találkoznak az Ausztriában élő magyarok képviselői minden évben. Itt gyűlnek össze, hogy emlékezzenek gyökereikre és magyarságukra, az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire.

S miért ilyen fontos nemzetünk számára Szent István király?

Ezer évvel ezelőtt a német-római és a bizánci birodalom határai közé eső népek életében sorsdöntő változás következett be. Azok a népek, amelyek vezetői erős katonai kísérettel rendelkeztek, így a dánok, svédek, oroszok, csehek, lengyelek és a magyarok, államot szerveztek és felvették a kereszténységet.
Csak olyan nép tudott tartós államot létrehozni, amelynek uralkodója belső erőforrásokból tudta stabilizálni uralmát.
Egy ilyen mozgalmas korban tűnt fel Szent István király.
Apja, Géza nagyfejedelem, anyja Sarolt, az erdélyi Gyula vezér keresztény leánya volt. Géza miután követeket küldött I. Ottó német-római császárhoz, nyugati püspököt kapott, és elindította a nyugati keresztény térítést Magyarországon. S hogy szabad kezet nyerjen uralma belső megszilárdításához, békét kötött a szomszédos fejedelmekkel.
Szent István 970 körül született Esztergomban. Születésekor ugyan a pogány Vajk nevet kapta, 972-ben történt megkeresztelésekor azonban az első keresztény vértanú, István nevét adták neki. 996-ban feleségül vette Henrik bajor herceg vallásos leányát, Gizellát.
Géza nagyfejedelem halála után Istvánt választották meg fejedelemnek. István és Koppány harcában nemcsak az forgott kockán, hogy ki lesz a magyar nép uralkodója hanem az is, hogy a magyar nép megmarad-e pogány hitében, vagy a kereszténység útjára tér. A győzelemmel az egykor pogány magyarság a keresztény Európa védőbástyájává vált.

A harcok teremtették meg az előfeltételét az egységes magyar állam és egyházszervezet kialakításának. Szent István államszervezésének nagyszerű műve a ma is működő vármegyerendszer.
István király építette ki az állam szellemi és lelki támaszát, a magyar egyházat is. III. Ottó császár támogatásával koronát kapott II. Szilveszter pápától, s 1001. január 1-én királlyá koronáztatta magát.
Székhelyén, Esztergomban érsekséget állított fel, és megkezdte a tíz püspökség szervezését. Templomépítő tevékenységének az eredményét itt is tapasztalhatjuk. Hiszen a mellettünk álló gyönyörű templom is bizonyítottan az ő alapítása.

Az új rendet két törvénykönyv szentesítette. István király törvényei szigorúak voltak, a kor szigorú törvényhozását tükrözik. Ettől eltekintve humánusabbak voltak a korabeli Európa törvényeinél, aminek messzemenő következményei voltak: ilyen jogbiztonság tekintetében Magyarország a nagy múltú európai országokkal került egy szintre. Ennek eredményeképpen a fejlett Európa minden részéből megindult a bevándorlás Magyarországra. Hazánkban a legkülönbözőbb nemzetiségűek, vallásúak és foglalkozásúak találták meg boldogulásukat.

Szent István, hogy a zarándokok útját külföldön is megkönnyítse, négy menedékházat alapított Magyarországon kívül: Jeruzsálemben, Konstantinápolyban, Ravennában és Rómában.
Az európai kultúrvilág háláját már a kortársak dicsérete is jelezte.
A zarándokút megnyitása nem csupán vallásos cselekmény, hanem okos gazdasági lépés is volt. A zarándokút a kelet-nyugati kereskedelem fő szárazföldi útvonalává vált. A távolsági kereskedők Magyarországon áthaladva vámot fizettek, és ezzel a király kincstárát gyarapították.

Szent István a csatatéren is sikeresnek bizonyult. Minden hadjáratában győztes maradt, megvédte Magyarország határait.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A németóvári Mária-templom egy különösen szép emlékhely, amelynek kiemelkedő különlegessége, hogy összeköti országainkat, Magyarország és Ausztria történetét. Szent Istvánt tekinthetjük az egység királyának, szentként pedig az egység szentjének. Hiszen gondoljunk bele, hogy milyen kevesen vannak, akiket mind a nyugati, mind a keleti ortodox egyház a szentjei sorába iktatott és a szentjeként tiszteli. István király ilyen szent. Bármerre is járunk Kárpát-medence szerte, kézzel foghatóan tapasztalható öröksége.

Tisztelt Elnök Úr!

Nagy tisztelettel hajtok fejet az Ön irányítása alatt álló Magyar Örökség Díjas egyesület, az Europa Club előtt. Őszinte elismerés jár minden tagjának, akik a magyar nyelv és kultúra megőrzéséért ennyi mindent tesztek.
Köszönjük, hogy Szent István emlékét, a neki kijáró tisztelettel ápolják határinkon kívül is! Sok sikert kívánok elhivatott munkájukhoz Önnek és az Európa Club tagjainak!

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket!